A volt és van..

Éltem - éltünk, jól-rosszul, de éltünk, most már csak - vagyok.
Volt otthonom, melegség - most már csak egy lakás ahol eszek, alszok, vagyok.
Volt barátnőm, társam, feleségem, szeretőm - most már nincs csak  fekete sírok,  keresztek, és a bennem élő emlékek.

Mélyrepülés...

 Valamikor szárnyaltunk, szállunk a magasban, a szerelem, a szeretet, szeretkezés szárnyán, Vagy éppenséggel a harag, a féltékenységed röpítette  lelkünk a  végtelen messzeségbe... De most...Egyre nehezebb, már nincs ami röpítsen, nincs AKI röpítsen...