2010. augusztus 15., vasárnap

Augusztusi éjszakák

Mindig is szerettem a csillagokat. Úgy néztem rájuk mint az elérhetetlenség távolban pislogó mesebeli lámpásaira s ugyanakkor mint az emberiség valamikori jövőben meghódítandó új világaira. Tegnap volt a csillaghullás ideje. Ha egy hulló csillagot látsz, és kívánsz valamit, az teljesülni fog – mondja a népi kalendárium. És mert úgysem alszom jól mostanában, majdnem egész éjszaka üldögéltem az erkélyen és lestem látok-e egyet is ? Nem. Elbújtak előlem...és tudom miért. Mert az én kívánságomat nem tudták volna teljesíteni...

Nincsenek megjegyzések: